Családi pótlék
T.6.§
- A gyermek nevelési, iskoláztatási költségeihez az állam havi rendszerességgel járó családi pótlékot nyújt.
- A családi pótlék a gyermek védelembe vétele esetén részben természetbeni formában is nyújtható.
- A családi pótlék természetben történő nyújtésérl a védelembe vételről határozatot hozó gyámhatóság dönt. Természetbeni formában a családi pótlék védelembe vett gyermek után járó összegének legfeljebb 50%-a nyújtható, legfeljebb egyéves - indokolt esetben ismételten elrendelhető - időtartamra.
T.7.§
- Családi pótlékra jogosult:
- a vér szerinti szülő, az örökbefogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermekét örökbe kívánja fogadni és az erre irányuló eljárás már folyamatban van, (a továbbiakban együtt: szülő), a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám, továbbá az a személy, akihez a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásokról szóló 1997. évi XXXI. Törvény 72.§-ának (1) bekezdése alapján a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték.
- a még tanköteles,
- a tankötelezettsége megszűnéséig a tanköteles,
- az általános iskolai, középiskolai, szakiskolai ( a továbbiakban együtt: közoktatási intézmény) tanulmányokat folytató és a (2) bekezdésben megjelölt életkorú, saját háztartásában nevelt gyermekre tekintettel,
- a vagyonkezelői joggal felruházott gyám, illetőleg a vagyonkezelő eseti gondnok a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel, amennyiben az aa.)-ac.) pontokban meghatározott feltételek valamelyike fennáll,
- Magyarország területén működő szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett gyermekre tekintettel,
- A tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy, feltéve, ha utána tizennyolcadik életévének betöltéséig magasabb összegű családi pótlékot folyósítottak,
- A gyámhivatal által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy, amennyiben az ab.)-ac.) pontokban meghatározott feltételek valamelyike fennáll.
- A közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermek után a családi pótlék annak a tanévnek a végéig jár, amelynek időtartama alatt betölti a 20. életévet. Ez alól kivételt képez az a sajátos nevelési igényű tanuló, aki az 1998. évi XXVI. Törvény alapján fogyatékossági támogatásra jogosult. Ebben az esetben a családi pótlék annak a tanévnek az utolsó napjáig jár, amelyben a tanuló a 23. életévét betölti.
- Az (1) bekezdés, valamint a 12.§, a 20.§ és a 23.§ alkalmazása szempontjából saját háztartásában nevelt gyermeknek kell tekinteni az a gyermeket (személyt) is,
a.) aki átmeneti jelleggel tartózkodik a háztartáson kívül kül- és belföldi tanulmányai folytatása vagy gyógykezelése okán,
b.) akit 30 napot meg nem haladóan szociális intézményben helyeztek el,
c.) aki a szülő kérelmére átmeneti gondozásban részesül, vagy szülőjével együtt családok átmeneti otthonában [Gyvt. 49-51.§] tartózkodik.
- Ha a kiskorú szülő gyermekének nincs gyámja, vagy ha a 16. életévét betöltött kiskorú szülő a saját háztartásában nevelt gyermekének gyámjával a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény 77.§-ának (2) bekezdése szerint nem él egy háztartásban, a családi pótlékot a kiskorú szülőnek kell megállapítani és folyósítani.
T.10.§
- Ugyanazon gyermek (személy) után járó családi pótlék csak egy jogosultat illet meg.
- Hatálytalan: 2002. XI. 8-ától.
- Ha a gyermek együtt élő szülők háztartásában él, a családi pótlékot - együttes nyilatkozatuk alapján - bármelyik szülő igényelheti, mégpedig nyilatkozatuk szerint gyermekenként. Megállapodás hiányában az ellátást igénylő szülő személyéről - kérelemre - a gyámhatóság dönt.
Közoktatási intézmények:
Óvoda, általános iskola, szakmunkásképző iskola, szakiskola, gimnázium, szakközépiskola, alapfokú művészetoktatási intézmény, gyógypedagógiai, kondunktív pedagógiai nevelési- oktatási intézmény, diákotthon és kollégium.
A családi pótlékra jogosult az igényelbíráló szervnek az alábbiak szerint írásban 15 napon belül köteles minden olyan tényt, adatot bejelenteni, amely az ellátásra való jogosultságot vagy annak összegszerűségét érinti, így különösen:
- a gyermekeknek az ellátásra jogosult háztartásából való kikerülését,
- a gyermek, személy tartós betegségére, illetve súlyos fogyatékosságára okot adó körülmény megszűnését,
- a gyermek tanulói jogviszonyának megszűnését, szüneteltetését,
- a 18. éven felüli gyermek, személy rendszeres jövedelmét,
- az ellátásra jogosult 3 hónapot meghaladó külföldi tartózkodásának tényét,
- az ellátásra jogosult egyedülállóságának megszűnését és időpontját,
- az ellátásra jogosult nevének, bankszámlaszámának vagy lakcímének megváltozását.
A családi pótlékot visszamenőlegesen 2 hónapra lehet igényelni.
A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából - legalább egy, a családi pótlékra jogosító gyermek esetén azt a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket is figyelembe kell venni, aki után családi pótlék már nem jár, de az igénylő háztartásában él és
- közoktatási intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben első akkreditált felsőfokú iskolai rendszerű szakképzésben, első egyetemi vagy főiskolai szintű alapképzésben részt vevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik.
- Saját jogán jogosult ellátásra,
- Fogyatékos és szociális intézményi ellátásban részesül, feltéve, hogy őt a gyámhivatal nem vette átmeneti vagy tartós nevelésbe és a családi pótlékot igénylő vele kapcsolatot tart fenn.
R.8.§
- A Cst. 12.§-ának ab.) alpontja szerinti - családi pótlékra nem jogosító, de a gyermekszámba beszámító - gyermek esetében
- A kérelem benyújtásakor, továbbá
- az ellátás folyósításának időtartama alatt - az igényelbíráló szerv felhívására -
- tanulói jogviszony esetén - minden év szeptember 30.-áig
- hallgatói jogviszony esetén minden év október 15.-éig
igazolni kell a tanulói, hallgatói jogviszony fennállását.
- A Cst. 12.§ b.) pontja szerint (fogyatékos és szociális intézményi ellátásban részesül) kapcsolattartásnak a rendszeres találkozás minősül. Nem tekinthető rendszeres kapcsolattartásnak az évenkénti egy-egy látogatás, levélírás, illetve telefonhívás.
- A (2) bekezdésben megjelölt kapcsolattartás teljesítését - a családi pótlékot igénylő kérésére - a szociális intézményvezetője a kérelem benyújtásakor, a továbbiakban évente egy alkalommal írásban igazolja.
R.13.§
- Ha a nem tanköteles gyermek tanulói jogviszonya az első vizsgaidőszak utolsó napján megszűnik, de az új tanítási évre tanulói jogviszonyt létesít, akkor utána arra az időre, amely alatt nem állt tanulói jogviszonyban, legfeljebb azonban két hónap időtartamra utólag családi pótlékot kell megállapítani.
- Ha a nem tanköteles gyermek tanulói jogviszonya az első vizsgaidőszak utolsó napján megszűnik, de az új képzési időszakra hallgatói jogviszonyt létesít, akkor a tanulói jogviszony megszűnése és a hallgatói jogviszony keletkezése közötti időre, legfeljebb azonban két hónap időtartamra utólag a családi pótlék összegének számítása szempontjából figyelembe kell venni.
R.10/A§
- A jogosultsági feltételek teljesülése esetén a szülő részére a családi pótlékot akkor is meg kell állapítani, ha a szülő előzetes letartóztatásban van vagy szabadságvesztés-büntetését tölti.
- Az előzetes letartóztatásban lévő vagy szabadságvesztés-büntetését töltő szülő családi pótlékra jogosultságának megállapítására a büntetés-végrehajtási intézet székhelye szerinti Igazgatóság az illetékes.
- A (2) bekezdés szerint eljáró Igazgatóság, a jogosultságot megállapító határozatát a jogosult lakóhelye szerint illetékes Igazgatósággal közli.
T.14.§
- Amennyiben a tizennyolcadik életévét betöltött személynek rendszeres jövedelme van, úgy a reá tekintettel, illetve a részére megállapított családi pótlék folyósítását a negyedik hónaptól mindaddig szüneteltetni kell, amíg rendszeres jövedelemmel rendelkezik.
- A családi pótlék szüneteltetése a 12.§ a) pontja szerinti számítást nem érinti.
I.F.G.-Line Bt. © 2010 | Design & Power: Matyisan